Partnerséget építünk
Európai Regionális Fejlesztési Alap
www.skhu.eu | www.rdvegtc-spf.eu

Kiskőszeg/Batina

helytörténeti leírás, 2014.07.08. 09:12, szerző: albertz

Batina 1914

Kiskőszeg (horvátul: Batina) közvetlenül a Duna jobb partján fekszik a Drávaszögben (Horvátország), 8 km-re délre a magyar határtól. Eszéktől északra 40 km távolságra található.

A XX. században a történész kutatók régi harci temetőt fedeztek fel a település fölé magasodó hegyen, a kora vas-korszakból. A leletek tanúsága szerint a területen valaha ILLÍREK, KELTÁK, HUNOK, RÓMAIAK és TÖRÖKÖK is éltek. A helység gazdag történelemmel rendelkezik. A hegy tetején valaha kastély magasodott. Szent Péter tiszteletére kolostor is állt itt, amelyben márvány padlózatot raktak le. A középkorban egy Herceg nevű magyar uralkodó felújította a kolostort.

A hegy elején a legenda szerint Veres Mártának állt a vára, amelynek romjait megtalálták. A legenda szerint szörnyű uralkodó volt, aki kínozta a népet, ingyen dolgoztatta őket, földjeit műveltette velük. Aki át akart kelni a Dunán, annak előbb ingyen kapálnia kellett Veres Márta földjén, hogy aztán méreg drágán ladikkal a túlsó partra érhessen. A legendás asszonyság híres úti rabló is volt, megtámadta, majd kirabolta a településen áthaladó utazókat és katonákat. Veres Márta rossz híre még magához, Mátyás királyhoz (1458-1490) is eljutott, aki miután meghallotta a történteket, eljött Kiskőszegre, hogy igazságot tegyen. Erre Márta megijedt és hintójával a Dunába ugratott.

1526-ban a Mohácsi csata után a lakosság elmenekült Kiskőszegről és egészen 1719-ig lakatlan volt a település. 1719 után, magyarok, horvátok és németek települtek be. 1780-ban épült meg az első kiskőszegi iskola. 1890-re megnyílt az első könyvtár is. A XX. század elejére a vasút is kiépült, amelyet azonban 1968-ban felszámoltak.

Kiskőszeget az új délszláv államon belül, 1929-től a Dunai bánsághoz csatolták. 1941-ben, a magyar katonaság visszafoglalta a települést, de 1944-re a Vörös Hadsereg kezére került. 1944 novemberének közepétől szörnyű harc folyt a németek ellen. A lakosság jó része a hegy másik oldalán, pincékben talált menedéket. Egyes pincékben akár 20-30 személy is tartózkodhatott. A férfiakat mind besorozták a katonasághoz. A németek, katonaállományuk növelése érdekében, fiatal gyermekeket és középiskolásokat kezdtek el besorozni. A hetekig tartó harcok valóságos vérfürdővé változtatták a települést. A sebesülteket a pincékben helyezték el, ahol a lyukas hordókból kifolyt a bor. Vér és bor keveréke hömpölygött a pincék alján. Nagyon sok fiatal az életét veszítette ebben a csatában, illetve sokaknak a halálig tartó rokkantság jutott ki osztályrészül. E nagy harc emlékére a hegy tetején az elesetteknek emlékmű épült, amely „az orosz csata” nevet viseli. Az emlékmű alá elesett katonákat helyeztek végső nyugalomra.

A Dunán régen komp átkelő is volt. 1974-ben lett kész a híd, amely az 51. vajdasági harcos brigád nevet viseli még napjainkban is. Nagyon sok látogató érkezik Kiskőszegre. Ma az elesett katonák unokái is jönnek megemlékezni és fejet hajtani, őseik sírjánál. 1965-ben óriási árvíz volt a faluban, a település fele víz alá került. A magas vízállású Duna áttörte a gátat és elárasztotta a falut. Sok ház összeomlott, illetve a termőföld víz alá kerülése miatt, abban az évben termésre sem lehetett számítani. 1975-ben földcsuszamlás sújtotta Kiskőszeget, eltűnt a temető fele, és a kápolna is. A földön fél méter széles repedések alakultak ki.

Kiskőszeg 1921-ben:

Kiskőszeg 1921 


Kiskőszeg 1949-ben (a hegy tetején az emlékmű):

Batina 1949

 

Képeslap Kiskőszegről:

Batina képeslap

 


A honlap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.