Zarándokélmények a határtérségben
Közös környezeti adottságokon, kulturális és vallási hagyományokon, örökségeken alapuló zarándokutak fejlesztése határon átnyúló együttműködésben
Projekt információkMátraverebély-Szentkút
cikk, szerző: reka
A ma látható kéttornyú barokk templom 1763-ra készült el. A kegyszobor Szűz Máriát, jobbján a kis Jézussal, másik kezében jogarral ábrázolja. Eredetének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy a mostani templom elődjének, az 1705-ben épült kőkápolnának az egyik nagy kincse volt. A szent kút kő fedése 1928-ban készült, tetején látható kompozíció bemutatja ahogy a néma pásztorfiú elnyeri gyógyulását a Szűzanyától. Az oldalsó domborművek a hét szentség kiszolgálását ábrázolják, és minden oldalon a szent kút vizét adják a csapok.
A XIII. században vált kegyhellyé, miután a Szűzanya, karján a kis Jézussal,
megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fi ú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét. A hely azonban korábban is híres volt csodás gyógyulásairól. Már 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban a zarándokok sokasága miatt, akik körmenetben vonultak a Szentkút-völgyben lévő forráshoz.
A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben emelték Szentkúton az első kőkápolnát, majd helyén 1763-ban épült a ma is látható kéttornyú barokk templom, melyet VI. Pál pápa 1970-ben Basilica Minor címmel tüntetett ki. A Nagyboldogasszony Bazilika szomszédságában szabadtéri oltár, és jelentős méretű tömeg elhelyezésre alkalmas padok sora található, itt tarják a szabadég alatti istentiszteleteket. Az oltárral szemben találjuk a Szent Kutat, melynek csodatévő vize a néma fi út meggyógyította. A kegyhely mögött magasodó hegyoldalban, sziklába vájt barlangokban éltek azok a remeték akik évszázadokon át gondozták a kegyhelyet.
A templom mellé kolostor is épült, amit a ferencesek működtetettek, egészen addig, amíg a diktatúra el nem űzte onnan őket 1950-ben. A Jóisten kegyelméből azonban a rendházat 1989-ben visszakapták a ferencesek. A kegyhely rendbetétele P. Tarcza Aurél atya áldásos munkájának köszönhetően megindulhatott. 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás a Nagyboldogasszony búcsún, az ünnepélyes szertartás keretében, kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását. Szentkút legújabbkori megújulása a 2013, 2014-es években történik. Nagyszabású építkezések zajlanak az egyre nagyobb számú zarándokok jól szervezett fogadásának érdekében.
