Zarándokélmények a határtérségben
Közös környezeti adottságokon, kulturális és vallási hagyományokon, örökségeken alapuló zarándokutak fejlesztése határon átnyúló együttműködésben
Projekt információkKegyhelyek, templomok
Andocs - Angyalok Királynéjának búcsújáró helye
A kegyhely Somogy megyében található, a volt igali járásban, a Kaposvári Egyházmegye területén, a Balatontól 20 km-nyire, a Siófok-Kaposvár vasútvonalon.
»
Aljmas (Almás)
1739-ben a pestisjárvány megkímélte Almást a Boldogságos Szűz védelme miatt. A járvány az oltalomért folyamodók sürgetésére gyertyákat és egyéb fogadalmi tárgyakat kényszerített ki az almási kegyoltár részére. »
Alsószentiván
Alsószentiván Fejér megyei település a volt sárbogárdi járásban, a székesfehérvári püspökség területén. Határában állott a török megszállás alatt elpusztult Zedreg falu, ősi szép Mária templomával.
»
Attyapuszta - Kármelhegyi Boldogasszony templom
Attyát mint lakott helyet régi írások már 1486-ban említik. A török pusztította el. A kármeliták 1945 és 1950 között remeteséget és lelkigyakorlatos házat építenek. A hívek számára az ideiglenes szalmatetős kápolnát a kezdő kis kolostorral és Attyakerttel együtt 1946. augusztus 11-én, a hívek és a papság nagy részvételével szentelte fel dr. Sárközi Pál bakonybéli apát.
»
Badacsonytomaj
Többen a tartományi kegyhelyek közé sorolják Badacsonytomajt, mely a veszprémi egyházmegye területén található, Veszprém megyében, a tapolcai járásban.
Plébániája régi, első temploma 1344.-ben épült Szent Imre patrócíniuma alatt, amelyet az óta is őriz, önálló egyházközségként 1792 óta működik és azóta itt vezetik az anyakönyveket.
A Badacsony-hegy köveiből építették Európa első bazalt templomaként, neoromán stílusban.
»
Baja-Vodica - Máriakönnye
A kalocsai főegyházmegye területén fekszik Máriakönnye kegyhelye, Baja közelében. Szláv néven Vodica, s mint ilyen közkedvelt búcsújáróhelye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt.
»
Balassagyarmat, Szentháromság templom
A Szentháromság tiszteletére épült plébániatemplom egyik fő ékessége Szent Felicián vértanú sírja, koporsója, illetve oltára. A bejárat közelében, a jobb kéz felé eső mellékoltáron üvegkoporsóban nyugszik az őskeresztény idők vértanú szentjének teste. Míg élt, katona volt. A római katakombákban találták meg sírját és benne ereklyéit. XIII. Kelemen pápa egykor Balassa Pál kérésére az épülő balassagyarmati templomnak ajándékozta.
»
Balassagyarmat - Palócvári Madonna
Ha a Nógrád megyei Szécsény, vagy pedig Aszód irányából vonattal érkezünk a Palócföld fővárosába, Balassagyarmatra, vonatunk közeledtével egy katonás rendben sorakozó sírkeresztmező mellett lassítunk.
»
Balassagyarmat, Nyírjes - Szent források
Mindazok, akik a Mindenkor Segítő Szűz Mária nyomában járva, keresztjeiket hordozva idetalálnak és ide zarándokolnak, azok meríthetnek a kegyelem immáron megszentelt vizéből, és imáikkal, fohászaikkal a meghallgattatás örömét is kiérdemelhetik ezen áhítattól túlcsorduló helyen.
»Banská Štavnica (Selmecbánya)
Búcsújáróhely a Kálvária-dombon »
Báč (Bacsfa-Szent Antal) SK
Csallóköz kegyhelye, Bacsfa már 1205-ben dokumentált hely. Temploma van 1238-ban, plébániája 1390-ben Szent György védelme alatt. A Szent György úti templomocskát 1852-ben lebontották rozzant állapota miatt.
Honlap: http://www.obecbac.sk/
Bodajk - Szent István zarándokhelye
A legrégibb magyar búcsújáróhelyként tartják számon a Bodok hegyhát lábánál meghúzódó falu kegytemplomát, melynek falai a Szent István király kápolnájának kövein nyugszanak és kegyképe Passauból, felesége szülővárosából érkezett a Bakony aljára.
»
Marija Bistrica (Beszterce)
Horvátországban, Zágráb megyében, a stubicai járásban található e kegyhely, a zágrábi püspökség területén.
»Bratislava (Pozsony) Szt. Márton koronázó templom
Fájdalmas Anya búcsújáró helye »
Bíňa (Bény-Szentkút)
A román stílű templom a 13. század elejéről való. Később gótizálták, majd barokkizálták. 1954-ben világháborús sérülései miatt rekonstruálták. Építői a Karinthiából érkező premontreiek voltak 1217 körül. Eredetileg egyhajós, háromapszisú, sokszögletes szentélyzáródású építmény volt. Hossza harminchárom méter: ebben a hajó tizenöt méter.
»
Buda - Országúti ferencesek
Buda 1686-os fölszabadítása után az Ágoston-rendi kanonokok engedélyt kaptak, hogy újra letelepedhessenek Budán, a régi országút mellett. Először egy kis templomot építettek 1707-ben és hozzá egy kis kolostort, majd 1753- ban a jelenlegi szép nagy barokk templom építését kezdték meg.
»
Budakeszi, Makkos Mária
Makkos Mária a "Fogolykiváltó" Szűzanya kegyhelye a főváros tőszomszédságában. Temploma azon a helyen áll, ahol Tratib János fiatal paraszt legénynek 1731-ben jelenése volt. Mikor halálos betegségéből a Szűzanya közbenjárására csodás módon meggyógyult, hálából a Szűzanya képét helyezte el azon a tölgyfán, amelynél látomása volt.
»
Budapest, Hermina Kápolna
Területét egykoron IV. Béla királyunk a Nyulak-szigeti (Margit-szigeti) klarissza apácáknak adományozta. Akkoriban még mocsár, rét és legelő volt itt és a környéken. A török kiűzetése után I. Lipót császár Pestnek adományozta.
»
Budapest, Máriaremete - a béke csendje a zajos rohanásban
Hazánk egyik leglátogatottabb budapesti kegyhelye, ligetes kertjének nyugalma a Béke Királynőjének jelenlétét közvetíti a nyüzsgő fővárosból érkezőnek. Szabadtéri oltárainál felemelő élmény a szentmise, templomának belseje a szépet kereső szemnek ad sok gyönyörködnivalót.
»
Budapest - Rózsafüzér Királynéja templom
A Szent Domonkos szerzetesrend 1905-ben nyilvános kápolnát nyitott Budapesten, a Thököly úton, majd ugyanitt felépült 1912-15 között a templom is a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére Hofhauser Antal tervei szerint, Paulheim Ferenc kivitelezésében. 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel a templomot, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult. 1951-ig domonkos atyák, majd 1989-ig egyházmegyés papok szolgáltak a templomban. 1989 és 2007 között a Domonkos Rendhez, 2007. augusztusa óta ismét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik a templom és a plébánia (Rózsafüzér Királynéja Plébánia néven).
»
Celldömölk - a magyar Mariazell
Az ország egyik legszebb barokk búcsújáró templomának helyén már az 1100-as években bencés apátság állt, templomának csodatévő ősi kegyképéhez, évszázadokon át, a Szűzanyát dicsérni zarándokolt a magyarság. Kegyképe a mariazelli kép másolata, kegytemploma a mariazelli bazilika mintájára épült, szentélyének festménye Szent István és Boldog Gizella esküvőjét ábrázolja.
»
Csatka-Szentkút - pálosok és remeték
Pálos szerzetesek építtették kolostoruk mellé a különleges alaprajzú- és felépítésű templomot a XIV. században és az Irgalmasság Anyjáról nevezték el.
Később remeték éltek a megszentelt hely környékén épült kunyhókban, akikről Eötvös Károly is megemlékezik "Utazás a Balaton körül" c. írásában.
»
Csákányospuszta - templomrom
A hajdani települést a XIII-XIV. századi birtoklevelek tanúsága szerint Csákányosegyháznak nevezték. Templomának épségben maradt alapjai még láthatóak. »
Csepreg - Nagyboldogasszony kápolna
Csepregnek - a főtemplomán kívül - két kegyeleti kápolnája is van. Az egyik a Nagyboldogasszony tiszteletére épült.
»
Csíksomlyó
Csendes kis falucska Erdélyben, a Székelyföldön, a Kissomlyó-hegy lábánál: Csíksomlyó.
A Székely föld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű volt mindig, és ma is az. A kegyhely eredete belevész a korai középkor törtenetében. Annyi bizonyos, hogy IV. Jenő pápa 1444. február 2-án teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária templomának építkezésében segítenek. Tehát maga az ősi Mária-tisztelet és a hatalmas méretű kegyszobor még régebbi időből való.
»
Csobánka
Magáról a csobánkai plébániáról ezt tudjuk: ősi neve Borony. Középkori egyházának romjai 1723-ban még ismeretesek. Csobánka nevét az új telepesektől kapta, akiket a Pomázon és Budakalászon lakó szláv nyelvű hívekkel együtt 1744-ben a szentendrei plébánia gondozott, mert a pilisborosjenői anyaegyház nem értette nyelvüket.
»
Csorna - Premontrei Apátság
Győr-Sopron vármegye területén, a győri püspökség határain belül található ez a városi és tartományi kegyhely. Megközelíthető közúton és vasúton Sopron-Fertőszentmiklós irányából, Pápa irányából és Hegyeshalom irányából. A csornai fehér barátok, vagyis a premontrei szerzetesek apátsági templomában tisztelik századok óta a csodatevő Szűzanya kegyképét, melyet 1757 táján hozott magával a csehországi Grádicsból Schrabel Tádé kanonok, akit csornai préposttá neveztek ki.
»
Dunajská Lužná (Dénesd)
A történelmi magyar haza Felvidékének kedvelt kegyhelye volt. Pozsony megyében, a somorjai járásban található. Története a következő: Pórdömölkön (a mai Celldömölk régi neve) a bencés atyák templomában tiszteltek egy messze földön híres kegyszobrot. A Szűzanyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. Ez a kegyszobor került a török időkben Dénesdre, mert féltették a háborús pusztításoktól a bencés atyák, és ide menekítették. Ez a 15. században történt.
»
Ecséd - Mindenszentek temploma
Római katolikus templom
Látogatható: szentmisék alkalmával, egyéb időben előre bejelentkezés szükséges
Belépés ingyenes (adomány)
Miserend 
honlap
Ecséd - Szentkút-völgye Boldogasszony kápolna
Római katolikus kápolna Látogatható: napközben, előre bejelentkezés szükséges Belépés ingyenes (adomány) Miserend honlap
Eger - Szerviták
Az egri Fájdalmas Anya kegytemplomának története a tatárjárás előtti időkben kezdődik. Gr. Eszterházy Pál író ebből az időből említi azt a csudás hírű „Bűnös menedéke" kegyszobrot, amely előtt a boldvai apátság utasítására ide zarándokolt Kéri Benedek bilincsei lehullottak. Tudnunk kell, hogy az apátság még a tatárjárás előtt elpusztult. Kéri Benedeket azzal vádolták, hogy megölte feleségét. Hiába védekezett, minden ellene szólt. Ekkor azt kérte, hogy ártatlanságának bizonyítására eljöhessen Egerbe a kegyszoborhoz. Megengedték neki. Elmondott egy Üdvözlégyet a szobor előtt, és bilincsei lehulltak.
»Egerszalók
Első temploma az Árpádok korában, a 12. században épült. Ez is a Szűzanya tiszteletét hirdette. A tatárjárás itt is sok kárt okozott, sokakat megöltek. Egy 1248-as okirat bizonyos „zaleuki egyházról" tesz említést, ami arra enged következtetni, hogy a tatárok a templomot nem semmisítették meg. Itt nem időztek, erre csak átvonultak. 1400-ból már írásos emlék van arról, hogy itt a Boldogságos Szűz plébániatemploma van.
»
Esztergom-Bakócz-kápolna
Az 1856-ban fölszentelt mai székesegyház előtti korokban már voltak a várhegyen, az esztergomi „Magyar Sionon" a Szűzanyának templomai, szentélyei. A történelmi viszontagságok elsöpörték őket.
1512-ben Erdődi Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek vörös márványból építtetett pompás kápolnát a Szűzanyának, ahol nagy ájtatosságok is voltak.
»Érd-Postástelep
A háborúk után vidékről munkaalkalmakat keresve és munkát vállalva a főváros üzemeiben és hivatalaiban sokan települtek le a főváros környéki falvakban, így Érden is. Ez a kis rác falu egyik legnagyobb Buda környéki helység lett. Családi otthonokat, kertecskéket nyújtván az idetelepülőknek. Ezért sorra alakultak Érden is a plébániák.
»
Fertőszentmiklós - Szerédi kápolna
A kegyhely eredete: Szentmiklósból és Szerdahelyből olvadt össze a helység, maga a kegyhely a szerdahelyi részen áll. Nevezik szerdahelyi kegyszobornak is a Szűzanyát. Egy kőtömbből van kifaragva, a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a keresztről levett Jézussal (Piéta). Bezerédi Veres Gergely annak idején az 1460-as években megvásárolta a szerdahelyi birtokot a Nádasdy családtól, és ott egy oszlopra fölállította a Fájdalmas Szűzanya szobrát. Pár évtized múlva azonban egy hatalmas vihar ledöntötte az építményt, és csodák csodája, a törmelék alatt sértetlenül megmaradt maga a Fájdalmas Szűzanya. Ez az esemény hívta föl rá a figyelmet, és ennek nyomán több imameghallgatás volt. így a Fertő-vidék legkedveltebb kegyhelyévé vált.
»Fraknó
Nagyközség a történelmi Sopron vármegye területén a nagymartom járásban. Ma a kismartoni püspökséghez tartozik a kegyhely. Közúton közelíthető meg.
Herceg Eszterházy Pál nádor írja le történetét. Közli, hogy itt Szűz Mária tiszteletére épült templom állott már 1100 körül, amikor is fölújították az építményt és a Boldogságos Szűz képét Attól kezdve a Szűzanya tisztelete még nagyobb becsben állt. 1530-ban Szolimán török szultán Bécs megszállása alkalmával a fraknói várat is elfoglalta és nagyon megrongálta. Noha sok-sok lövés dördült el, a vár mégsem pusztult el teljesen, mert kápolnájában ott volt a Csodatévő Boldogasszony képe.
»
Frauenkirchen - Fertői Boldogasszony
A Fertői Boldogasszony kegyhelye. A történelmi Moson vármegyében, hazánk egykori területén található, a nezsíderi járásban. Vasúton és közúton is jól megközelíthető. Ma a kismartoni püspökség joghatósága alá tartozik.
»
Frivald
Az első templom masszív, szilárd anyagból készült épület volt zsindelyes tetővel, toronnyal és két haranggal. Építésének valószínű éve 1600. A főoltőáron középütt állt a kegyszobor fából készült; művészi kivitelezésben, ősrégen. Jobb karján a Szűzanyának a kisded Jézus van, bal kezében jogar. A főoltár mellett a falon a római apostoli irat (breve apostolicum) látható, ami teljes búcsúkat adományozott a friwaldi templom számára 1801-ben.
»
Gaboltov
A Kelet-Felvidék, Sáros megye egyik legjelentősebb kegyhelye, Báltfától északnyugatra tizenhat kilométerre van. Megközelíthető közúton. Ehhez a helységhez fűződik Szent Adalbert püspök vértanú neve, aki ezer évvel ezelőtt Európa népeinek történetében fontos szerepet játszott. A gaboltovi kegyhelyen mindmáig őrzik és ápolják annak emlékét, hogy az itteni „kutacska" mellett pihent és ivott a vizéből szent Adalbert, amikor Szent István magyar király udvarából Lengyelország felé utazott
»
Gencsapáti
1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost egy házlátogatást végzett itt. A fölvett jegyzőkönyv szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje, László Katalin hálából kápolnát építtetett a forrás fölé annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vizében történt mosdás következtében megnyíltak. A kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték föl. Melléje hamarosan egy három keresztfából álló kálváriát és egy remetelakot is építettek.
»
Gödöllő-Máriabesnyő - Boldogasszony Bazilika
Római katolikus templom, Basilica Minor Látogatható: napközben, csoportoknak előre bejelentkezés szükséges Belépés ingyenes (adomány), idegenvezetés megrenelhető Miserend honlap 
Panorámakép
»
Görcsöny
Görcsöny már Szent István királyunk korában tíz más faluval egyetemben templomos település volt Baranya megye déli sarkában, a Mecsek és a Harsány, valamint a szőlőskertekkel borított máriagyűdi és az idemeredő horvát hegyek között akácosokkal és tölgyerdőkkel körülvett rónán fekszik. Finom ívelésű, kedves templomának falaiban ott rejtőznek a Szent István korabeli szentegyház kövei.
»
Gyapa
A pécsi egyházmegye területén lévő, Németkér plébániájához tartozó Gyapa búcsújáró helye 1885-től tartozik kegyhelyeink közé. Ebben az évben háromszor látta kegykápolna melletti kútban a Boldogságos Szűzanyát Geliringer Mári, becenevén Meleg Mari. Nem sokkal ezután egy ökrésznek ótvaros fejű gyermeke a kút vizében megmosdott, és meggyógyult. Ekkor elnevezték Orvoskútnak a jó vizű forrást.
»
Gyöngyös Ferences templom
Gyöngyös város a Mátra tövében, költői hangulatú dombok alatt fekszik, ott, ahol megkapó festői képben ölelkezik az Alföld rónája, a szőlőkoszorús dombsor és a Mátra tölgyes vadonja. De nem csupán a természetnek, hanem a lélek kultúrájának is ölelkező helye volt évszázadokon keresztül. Pedig a város nagyon sokat szenvedett. 1544-ben foglalta el a török és százötven évig uralkodott rajta. A szenvedéseknek ebben a hosszú korszakában Gyöngyös lakosságát a Fájdalmas Szűz szeretetétől eltéríteni nem tudták. A szentély lámpái itt soha ki nem aludtak, és a Fájdalmas Szűzanya kegyszobra sohasem volt árván. Hogy mikor került a kegyszobor a gyöngyösi ferencesek templomába, azt nem tudjuk. A szobor művészi kidolgozása, anyaga, a korpuszok bonctani elhelyezése, az alakok lélektani motívumai arra engednek következtetni, hogy a templommal egy idős.
»
Győr - Nagyboldogasszony Székesegyház
A kegyhelyről Jordánszky püspök-féle kegyhelytörténet, a Mária kegyelemképeinek rövid leírása (1836) is komoly ismertetőt nyújt az érdeklődőknek. Eszerint: Lynch Walter báró, az írországi clonferti egyházmegye jámbor főpásztoraként Cromwell Olivér vad katolikus üldözése idején, 1649-ben menekülni volt kénytelen hazájából. A püspök a számára oly kedves Mária-képpel Bécsig jutott el bujdosásában. Itt megismerkedett Püsky János győri püspökkel, aki meghívta a hazájából disszidált püspököt Győrbe, kinevezte kanonokká, hogy jövedelemhez jusson. 1655—1663-ig élt itt az ír püspök, akit nagyon megkedveltek a győriek. Halála után kedvelt Mária-képe a győri székesegyház falára került. Szívesen időztek előtte a győriek egy-egy fohász erejéig.
»
Gyula
Különlegesen bájos az elnevezés: Nádi Boldogasszony. Az ősi időkben a Körösök rakoncátlan ágaitól zárt, ingoványos vidéken nádasok borítottak hatalmas területeket.
1214-ben adományozta Boleszláv váci püspök az egyik falut (Árpa) a gyulai bencés monostornak. Itt őrizték a Szűzanya nagytiszteletű képét, a Nádi Szűz Mária-képet. Természetes, hogy már a középkorban híres búcsújáró hely volt. Mikor pedig jöttek a törökök, nagyon sokan menekültek a nádasokba, a Nádi Boldogasszony oltalma alá.
»
Hajós
A Duna menti síkság és a kiskunsági homokdombok találkozásánál található ez a helység, a kalocsai érsekség területén, Bács-Kiskun megyében. Miután a falu a török dúlás idején néptelenné vált, 1715-ben újraalapította Gróf Csáky Imre kalocsai érsek. Németországból hívott be telepeseket, és mint kegyúr templomot is építtetett híveinek az akkori szokás szerint. A templom Szent Imre herceg tiszteletére épült. Mária szobrát azonban az 1726-ban érkező utolsó telepes csoport hozta magával. Ez a Szűzanya-szobor már Némethonban is csodatévő hírében állott, és ezért nincs benne semmi rendkívüli, ha Hajóson is hamarosan megkezdődtek a zarándoklatok. A kalocsai érsekség két ízben is vizsgálatot rendelt el az idegenforgalom jogosságával kapcsolatban.
»
Hédervár
A Szigetközben, Győrtől húsz kilométernyire, az Esztergomi érsekség területén, a történelmi nevezetességű Héderváry család birtokán már a XV. században megépült egy impozáns park közepén, a gótikus stílusú Nagyboldogasszony-kápolna. Eredetileg a grófi család temetkezési helye volt, és a 20. századig az is maradt a később szervesen mellé épült lorettói kápolnával együtt.
»
Hévízgyörk - Szent Márton templom (Öregtemplom)
Római katolikus templom Miserend Kulcs a szomszédban Belépés ingyenes
Homokkomárom
1360-ban pálos rendi szerzetesek telepedtek itt le, de zárdájuk is, templomuk is teljesen elpusztult a török megszállás alatt. 1772-ben ferences barátok telepedtek le itt, és ők 1703-ban egy tönkrement, rövid életű fakápolna helyett új, díszes templom építését kezdeményezték. A hatalmas Isten házának alapkövét 1722-ben sikerült elhelyezni, de csak Batthyány Lajos gróf tudta befejezni az építkezést 1744-ben. 1878-ban, majd 1939-ben a templom szépítését tovább folytatták. Előttünk ismeretlen okokból (jó volna megtudni!) a ferencesek 1912-ben távoztak innen.
»Hontianske Nemce (Hontnémeti)
Skapulárés Boldogasszony búcsújáróhelye »
Horné Orešany (Felsődiósd)
Fájdalmas Anya búcsújáró helye »
Horný Čepeň (Csöpöny)
Tartományi kegyhely a Vág folyó jobb partján. Vele szemben a bal parton található a Szentharaszt nevű kegyhely. A három Csöpöny (Alsó-, Közép- és Felső-) hajdani nemes falucskák, régen a semptei vár birtokai, majd az Eszterházyaké. Ma Szered város északi külterületét képezik. A szeredi plébánia história domusa és a helyszíni megtekintés alapján megállapítható, hogy Közép-Csöpöny a szeredi plébánia filiája. Templomában minden vasárnap ma is van szentmise a „három" Csöpöny hitéhez hű lakosai számára.
»Hronský Beňadik (Garamszentbenedek)
Bencés apátság »
Jásd
Már a pogány korban is kegyeleti hely, áldozatbemutató hely volt a jásdi szent kút és környéke. Kelta korból származó ún. avar sáncokat fedeztek itt föl, ahol két félkör alakú földsánc ölelésében van egy kör alakú gyűrű, ahol mint központban a sámán mutatta be áldozatát, miközben az emberek a földsáncokon foglaltak helyet. A pogány magyarok folytatták a szent helyen a vallásos kultuszt.
»Jászberény
A ferences barátok híres temploma 1472-körül épült a jász-kunok megtérése alkalmából - hálából az őket istenhez vezető ferencesek számára. Ehhez azonban IV. Sixtus pápának 1472. május 28-án engedélyt kellett adnia, hogy a szerzetesek birtokukba vehessék a kolostorral együtt. Sajnos, a törökök elkobozták, és erődöt, várat alakítottak ki az építményből. A kolostorból kaszárnyát, a templom hajójából lóistállót készítettek. A törökök kiverése után a ferencesek visszatértek Jászberénybe is, de a lerombolt, tönkretett, hatalmas gótikus templomnak csak az oldalfalait találták. Noha az eredeti istenházát Szűz Mária tiszteletére szentelték, most az újjáépítést 1686 után Jézus szent nevének erejében kezdték el, és az ő tiszteletére is szentelték föl.
»Kaposszerdahely
Kaposvárról mindössze négy kilométernyire. Szenna falu közelében, sűrű erdőkkel borított dombok őrzik a kis szentélyt, ahová a kaposvári buszközpontból autóbusszal is ki lehet jönni.
Már 1335-ben pálos kolostor épül itt egy bizonyos Dersfi Miklós főúr jóvoltából Szent László tiszteletének elmélyítésére. 1346-ban a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére gyönyörű kolostortemploma van.
»Karancsság
Az itteni máriás-hódolat írásos emlékei 1866-ig vezethetők vissza.
Az 1948-tól terjedő években a boldog emlékű Miklósi László plébános igyekezett méltó környezetbe helyezni az immáron százhúsz esztendős búcsújárást. A szent kút közelében impozáns lourdes-i barlangot emelt és hozzá a hegy oldal magasában harminchárom lépcsőt alakított ki.
»Királyfa
A kegykép: a Boldogságos Szűz képe a Pálffy grófok királyfiai kastélykápolnájában volt, és 1683-ban, Bécs török megszállása idején sokak szeme láttára sűrű könnyeket hullatott.
A későbbiek során Godovics Wunibáld kapucinus atya, egykori királyfai káplán értekezést készített a kegykép eredetéről, mely alapján köztudott, hogy a Fájdalmas Szűz szemeiből könnyek csorogtak és az ölében fekvő Krisztus teste is verítékezni látszott.
»
Kisfalu
A kegytemplom már 1433-ban állt Szűz Mária születése tiszteletére fölszentelve. A 16. és 17. században a protestánsok foglalták el és használták 1698- ig. Később 1707-1714-ig ismét. 1733-ban Kassa városa a kegytemplomot szépen fölújította. Kegyképe a hagyományos ábrázolású, máriapócsi kegykép utánzata.
1733-ban a jezsuita rend eltörlésekor a kassai jezsuiták az ő máriapócsi képmásolatukat a kisfalusi templomban helyezték el. Ekkor a görög katolikus hívek zarándokolni kezdtek ide, és utánuk nemsokára a kassai latin katolikusok is. 1774-ben a nagy kegyhelyismerő Jordánszky Elek püspök is volt itt szüleivel kilencéves korában. 1775-ben pedig elzarándokolt ide Eszterházy Károly egri püspök is.
»Kismarton
Amikor 1622-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem haddal indult II. Ferdinánd császár ellen, a Lakompak (Lajtaszék) várában időző és az ellenséges hadaktól szorongatott gróf Eszterházy Miklós országbíró és érsekújvári generális fogadalmat tett Szent Mihály-nap estélyén, hogy megmenekülése esetén templomot épít Szent Mihály tiszteletére és kolostort a ferences atyák számára. Isten meghallgatta könyörgését, és másnap Dampér német generális csapatával szétkergette az ellenséget.
»
Kistapolcsány
A templomot óriási, úgynevezett Rákóczi-fák (hársak) veszik körül. A kistapolcsányi búcsú napja július 16., a kármelhegyi Boldogasszony ünnepe, illetőleg a rá következő vasárnap. A búcsú ünneplése már szombaton (a vigílián) megkezdődik, éjjel folytatódik szlovák és magyar nyelven a kápolnában és a templomban. A főünnep szentmiséjén az új skapulárés tagokat beöltöztetik. S míg tart a búcsú, a keresztúton újabb és újabb zarándokcsoportok végzik áhítatukat buzgó imákkal és énekléssel. Igen hangulatos kegyhely ez a sok-sok búcsús változatossággal.
»
Klokočov (Klokocsó) - Gk. kegyhely
A bizánci szertartású katolikusok templomában látható a kegykép, mely a Könnyező Szűzanyát ábrázolja. Maga a falu a kuruc időkben nagyon szegény volt. A pap a saját költségén építtetett templomot. 1750-ben fatemplomában két harang volt. A kegykép története: 1670-ben a Szűzanya képe könnyezett. Ezek után biztonsági okokból Eperjesre szállították. Sajnos a könnyezés utáni átvitel éve előttünk ismeretlen. Klokocsó a Rákóczi birtokok közé tartozott, ezért maga a könnyező kegykép is az ő tulajdonukat képezte.
»Kolozsvár
Erdély csodás városában lévő kegyképe a jelenlegi kegyes tanítórend, a piarista atyák templomát díszíti, miután 1773-ban politikai furfangok következtében a jezsuita atyák rendjét átmenetileg föloszlatták, kolozsvári templomuk ekkor a piaristák kezébe került. A kegykép 1681-ből származik. Akkor festette egy Lukács nevű bizánci szertartású (görök katolikus) pap, aki Iklód községben működött, és művészi tehetsége volt. Tőle a szép képet megvásárolta egy Kopcsa János nevű görög katolikus hívő és odaajándékozta a mikolai oláh templomnak. Itt a Szűzanya 1699. február 15-től huszonhat napon át könnyezett.
»
Kópháza - Loretói Fekete Mária
Kópháza Győr-Moson-Sopron-megyében az osztrák határ közelében, Sopron mellett fekszik, a Győri egyházmegyéhez tartozik. Fő nevezetessége a mai Magyarország területén található egyetlen loreto-i Fekete Madonna búcsújáró kegytemplom, amelyhez egy szép legenda fűződik. A búcsújáró templom a Mária Út M65 és M05 jelzet útvonala mentén helyezkedik.
»
Kremnica (Körmöcbánya)
Majsai Mór ferences páter a Boldogasszony Anyánk című könyvében a 13. századból eredezteti ezt a Bars megyei kegyhelyet, mely az ősi bányaváros gyöngyszeme. A ferences atyák telepedtek itt meg, és az ő templomuk köré csoportosultak a Mária-tisztelő búcsús hívek.
»
Krasznahorka
A vár fölépítője a Bebek család. 1575-től az Andrássy család birtokolja. A 19. században elhagyatott, elhanyagolt. A 20. században restaurálták. Az Andrássy család múzeumaként megnyitották és védett műemlékké nyilvánították. A vár gótikus építmény a 14. századból. A 16. században reneszánsz bővítésekkel látták el. A 17. és 18. században barokkosították. A várkápolna a 18. századból való. Sajnos csak az épület belsejéből lehet megközelíteni. Váralján is van a faluban templom a 15. századból, de gótikus jellegét klasszicizáló elemekkel bővítették.
»
Kunszentmárton
A kegykép tulajdonképpen az olaszországi rébeli, illetve krisztinavárosi (Budapest) Vérző Homlokú Szűzanya kegyképének másolata.
Úgy került Kunszentmártonba, hogy Nagy Sándor egri főegyházmegyés áldozópap újmiséjére kapta ajándékba édesanyja révén egy Majzik nevezetű asszonykától, aki édesanyjának volt ismerőse, barátnője.
»Krapina
Az „ékesen szobrászolt" kegyszobrot jeruzsálemi Boldogasszonynak is nevezik, mert az 1600-as évek valamelyik esztendejében bizonyos Balágovich páter (ferences) hozta emlékbe a szent városból, Jeruzsálemből - Miklós nevű bátyjának, a „krapinai becsületes polgárnak". A jó ember a szobor előtt végezte mindig napi imádságait, és háza népével együtt nagy becsben tartotta. Azonban egy tűzvész alkalmával, mely Balágovichek házát elhamvasztotta, a kis Jézust karján tartó öltöztetett Szűzanya csodák csodájára épségben maradt az üszkök alatt.
»
Lorettom
Az egykori Sopron megyében, a kismartoni püspökség területén, a kismartonjárásban van, a várostól mintegy hét kilométerre egy erdőben, a gyönyörű kéttornyú barokk templom és a kegyhely. A magyarlakta település temploma a Boldogságos Szűz názáreti házának emlékét őrzi.
Herceg Eszterházy Pál nádor kegyhelyismertetőjéből tudjuk, hogy e terület földesura, bizonyos Stoczing báró az olaszországi Lorettóban járna meglátogatta a Boldogságos Szűz názáreti házát, és ott buzgó ájtatosságai folytán arra az elhatározásra jutott hogy ha hazatér, ő is hasonló kápolnát építtet. Megfaragtatta tehát a Lorettói Szűzanya szobrát, hozzáérintette az eredetihez és hazavitte az eleddig Szentjánosnak nevezett falujába. Itt kápolnát építtetett a számára. Szolgálatára szervita szerzeteseket hívott meg, akik buzgó lélekkel teljesítették föladataikat Isten, a Szűzanya és a hívek örömére.
»
Lőcse - Máriahegy
A Szépség kegyhelye. (Szlov. Levoca) A Magas-Tátra ormai már idelátnának. A régi följegyzésekből kitűnik, hogy Lőcse városa a 17. században kritikus időket élt át a török támadások korában. Lőcsén hatszor dúlt döghalál, ( s a lakók mindig a Kálvárián kerestek segítséget, ahogy akkoriban nevezték a Lőcse fölötti kegyhelyet. Jurik Rudolf könyvében (Címe: A lőcsei Mária- hegy - Marianska hora v Levoci! kiadva Lőcsén 1948-ban) olvashatjuk: „A helybeli őslakók a napi élet gondjaival terhelten, küszködve a talajjal és a nyomorúsággal, különösképpen tisztelték a Boldogságos Szüzet, a nép számára a hit nélkülözhetetlen volt az emberies élethez!
»
Magyaregregy
Kedves völgyben fekszik, és a ma már szépen kiépített forrás közelében valamikor olyan remeteféle „szent ember' lakott, aki még vallásos éneklésre is tanította a búcsúsokat. 1848-ban az akkor kárászi plébános, Forró János egy kis fakápolnát építtetett a szent forrás közelébe, hogy nagyobb áhítattal imádkozhassanak az ide jövők.
»
Mária szobor - Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalván 2016 szeptemberében avatták fel a képen látható Mária szobrot, illetve 2015-ben, a község egykori földbirtokosa Reviczky József által állított keresztet is helyreállították, mely 35 évig volt ledöntött állapotban. Ma már a Reviczky-liget, Mária imahelyként a község egyik szimbóluma lett.
»
Máriagyűd
Hazánk egyik legősibb és legkedveltebb kegyhelye. Maga a vidék a Dráva völgye, a Tenkes és Harsány-hegy sokszor állt a történelmi események viharos sodrában. Átélte a római hódítást, része volt a virágzó Pannóniának, látta a népvándorlást és a magyar középkort. Köszöntötte a pécsváradi bencés szerzeteseket. Sőt a keresztes hadak is itt a Harsány-hegy lábánál haladtak el. Erre vonult a török, amikor Mohácsra érkezett és itt vívta ki Lotharingiai Károly herceg a törökök fölötti nagyharsányi győzelmét 1687-ben.
»Marianka (Máriavölgy)
Egykori pálos kegyhely »
Maria Schutz - a Semmering ékszerdoboza
A kéttornyos templom barokk stílusban 1738-ban épült, egy csodatevő, gyógyító forrás fölé.
Máriapócs - Nemzeti kegyhely
Máriapócsi kegytemplom, 1948-ban basilica minor címet kapott XII. Pius pápától.
»
Medjugorje
Medjugorje Bosznia-Hercegovina délnyugati részén található, Mostartól 25 km-re. Hercegovina területe 9948 km2. A terület keleten Montenegróval, nyugaton Boszniával, délen és délkeleten Dél-Horvátországgal határos. A legfontosabb kulturális és közigazgatási központja Mostar. Medjugorjében a mediterrán éghajlat az uralkodó, szelíd telekkel és meleg nyarakkal. A téli időszakot sok csapadék jellemzi. A település lakossága jelenleg mintegy 4300 fő. Mindannyian horvát nemzetiségűek, horvát anyanyelvűek, latin ábécével írnak és katolikusok.
»
Muntelui Frumos (Széphavas, Szentlélek kápolna )
Folyik a kápolna újjáépítése. Részletek a www.szephavas.hu oldalon találhatóak.
A kápolnánál még zajlik az építkezés, előzetes egyeztetés alapján a helyszíni építésvezető szívesen mesél a kápolna építéséről, történetéről a zarándokoknak. (Esztány Zsolt)
Területileg illetékes egyházi személy illetve mise koordinátora: Vass Nimród (Gyimesfelsőloki plébános)
»
Prenčov (Berencsfalu) Szt. István felajánlása szobor
Szent István király felajánlja Magyarországot a Szűzanyának. »
Segesd - Fájdalmas Szűz-kápolna
Búcsújáróhely »
Staré Hory (Óhegy)
Rokonlátogató Szűzanya kegyhelye »
Szeged - Havas Boldogasszony templom
Szeged ősi városrészében, Alsóvároson található az 1503-ban fölszentelt Havas Boldogasszony-templom és ferences kolostor. A Pannonhalmi Bencés Főapátság után ez Magyarország második legnagyobb olyan középkori eredetű épületegyüttese, amely ma is eredeti funkciójának megfelelően működik.
Szigetvár-Turbék Segítő Szűz-templom
Búcsújáróhely »
Trnava (Nagyszombat)
Szentmiklós templom »
Trstená (Árvanádasd)
kegyhely »
Türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony templom
Türje Sümegtől 15km-re nyugatra, a Zalaegerszegre vezető úton található. A Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplom mai képét két korszak határozza meg. Az egyik a XIII.század, amikor alapítják, a másik a XVIII.század, amikor a török korban károsodott épületet barokk stílusban helyreállítják és a déli oldala mellé kolostorépületet emelnek.
»
Velké Lovce (Újlót-Máriacsalád)
1200-ba a garamszentbenedeki kolostor tulajdona, bencés birtok. 1210-ben az esztergomi káptalan veszi át, majd tőlük mások tulajdonába ment át. 1512- ben Haraszty Ferenc és veje, Lévay Zsigmond e birtokukat Nagy lót határában a pálos rendnek ajándékozzák. 1517-ben II. Lajos királyunk ezt jóváhagyja, és hozzáadja 1525-ben Lót község minden királyi jövedelmét. Ezután a pálosok Máriacsaládon nagyméretű kolostort és templomot építenek. A török kor szomorú évei, főként 1663-1685 között nagy károkat okoztak Máriacsaládnak.
»